Written by Néhány hete keresett meg minket egy olvasó, hogy segítsünk egy telemarketinggel kapcsolatos jogi kérdés megválaszolásában. A probléma megoldásában dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa segített.
Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy a telefonkönyvben található adatok felhasználhatók-e telemarketing célra akkor, ha nem szerepel a tiltó jelentéssel bíró paragrafus jel a telefonszám mellett. Első pillantásra nem tartottuk jogellenesnek a telefonkönyv felhasználását hideghívásokra.
Bartók János, a TeleData Távközlési Adatfeldolgozó és Hirdetésszervező Kft. ügyvezetője azonban másképp értelmezi a vonatkozó törvényeket. Az egyik legjelentősebb magyar telemarketinggel foglalkozó cég vezetőjeként a Menedzsment Fórumon tett nyilatkozatából úgy tűnik, kifejezetten rontják az üzletet a telefonkönyvből marketingelő kisvállalkozók. (A cikk itt olvasható: Hogy kerülhetünk ki a zaklató cégek adatbázisaiból?)
Mi ellenben továbbra is azt gyanítottuk, hogy a szabályok betartása mellett bárki felhasználhatja a telefonkönyvet marketingcélú adatbázisként: biztosra akartunk menni. Segítséget kértünk a telefonkönyv “gazdájától”, a Magyar Telekomtól, ahol megerősítették, hogy azoknak az előfizetőknek az adatait, akik nem kérték kifejezetten a korlátozást, bárki szabadon felhasználhatja marketingtevékenységre. (A MT válasza előző cikkünkben található teljes terjedelemben itt: Telemarketing telefonkönyvből.)
Végül olvasónknak javasoltuk, hogy – jelenleg nem lévén adatvédelmi biztosunk – forduljon bizonyosságért az illetékes dr. Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. A hivatalos állásfoglalás megérkezett (ügyiratszám: 868/K/2008), idézet következik:
“Összegezve: azok az előfizetői adatok, melyek a telefonkönyvben, tudakozóban szerepelnek és előzetesen nem nyilatkoztak felhasználhatóságuk korlátozásáról (azt nem jelzi § jel), marketing célra mindaddig jogszerűen felhasználhatók, amíg az előfizető a szolgáltatónál, vagy a közvetlen üzletszerző tevékenységet végzőnél erre vonatkozó tiltó közlést nem tesz.”
Tanulság: nem kell mindent elhinni, amit egy cégvezető mond.
A UPC visszavonta a papír alapú számlákra vonatkozó, július 1-jétől bevezetett bruttó 96 Ft-os díjat, hivatalos közleményükben azonban nem említik, hogy aki kéri, az visszakaphatja a pénzét. A cég kommunikációs igazgatója a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének nyilatkozta, hogy azok az ügyfelek kapják vissza az ilyen jogcímen kifizetett összeget, akik ezt kifejezetten kérik.
Az oktatási segédanyagok ingyenes, nyílt, internetes közzététele angol nyelvterületen nagy hagyományokkal rendelkezik. Az apró magyar piacon más a helyzet. 
Sorozat az uniós pályázatok kommunikációs buktatóiról. 1. rész
Ügyes marketing-szerződés vagy kulturális különbségek?